Feljegyzések..

Én is csak egy lány vagyok...aki tele van kétségekkel..kérdésekkel...sok dolog van amit nehezen tudok elfogadni...amit nem értek...van amire még mindig szomorúan gondolok vissza...de hiszem,hogy minden okkal történik...egész nap képes vagyok sirni...de remélem, hogy egyszer rájövök, hogy ki vagyok, és hogy mire születtem, hogy merre tartok...

Vajon..?

Vajon Isten miért teremtette az Embert? Vajon mi célja volt? Én még mindig nem jöttem rá, hogy mire születtem, hogy mi a célom, és miért vagyok? Elvégre mindenkinek van célja, hivatása...mindenki született valamire...bátyám mindig azt mondta, hogy elsősorban az a legfontosabb, hogy szerető anyukák, és férjükhöz hűséges feleségek legyünk..aztán a többi nem számit...igaza volt...de ilyen fiatalon ha belegondolok...

Amikor...

Amikor még kicsik voltunk, együtt játszottunk a levélbe borult nyári fák alatt; pitypangot szedtünk a mezon, hogy hazavigyük; egész nap rúgtuk a port az árnyas ösvényeken, dagasztottuk a sarat, élvezettel szórtuk egymásra az oszi leveleket. A kor nem aggasztott bennünket. Az évszakok rendre elhozták ajándékaikat, és nem éreztették velünk, hogy az ido nem múlik nyomtalanul felettünk. Ám a fák közben kidoltek, a mezok és a poros ösvények nyomtalanul eltuntek. És mi lassan elérkeztünk életünk deléhez. Sétálj velem egyet és beszélgessünk el az elveszett idokrol, melyek oly élénken élnek emlékeinkben, melyeket szívünk mélyén orzünk! Az élet most is szép, csak immár más világban élünk, és felismerjük egymás szemében a még mindig bennünk lakozó gyermeket, és elmosolyodunk, mert tudjuk, hogy semmi fontosat nem veszítettünk el útjaink során.

...

Saját életem szerzöje vagyok...sajnos nem ceruzával irom az életem..és nem tudom kitörölni a hibákat amit elkövettem, talán nem mindig áll jol a hajam, néha nekem is össze törik a szivem..néha elviselhetetlen vagyok, néha meg túl kedves . Szerintem csodálatos dolog élni...mert csak itt lehet hinni, szeretni, gyűlölni, megbocsátani, szenvedni, szerelmesnek lenni, csalodottnak, szomorkodni, elfeledni...és legvégül meghalni.. De...tudod, hogy mi a bánat...ülni egy csendes szobában...és várni valakire...aki nem jön...szeretni valakit...aki nem szeret téged...könnyeket visszafojtani...mindig csak remélni...sirdogálva várni...otthon leborulni...aztán átvergődni hosszú éjszakákat...és imádkozni azért, hogy ő meg ne tudja, hogy mi is az a bánat...

:)

Ma úgy töltöm az időt, hogy bolodg legyek..és otthagyom a labnyomomat msok jelenlétében..S kitörlök a naplomból két lapot..a tegnapot, és a holnapot.A tegnapból tanultam, a holnap meg következménye lesz annak, amit ma teszek. De minden probléma csak egy lehetőség..

Naptár

május 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

UGYE CSAK EGY ÁLOM?

2010.12.31. 13:21 | ahm. | Szólj hozzá!

"Másfél éve hogy szerették egymást. Egy este a fiú ezt mondta: -Sajnálom de a mi szerelmünk eddig tartott! A lány szeme könnyes lett, megkérdezte: -De miért? A lány odalépett a lemezjátszóhoz s feltette a számot ami őket összehozta: Mond ugye csak álom volt az egész! A fiú odalépet a lányhoz s hátulról átölelte. csak ennyit mondott: -Így kellett történnie! Reggel a búcsúcsók után elváltak egymástól! Pár hónap múlva a lány elment a barátnőjével a városba az egyik vendéglőbe. Leültek az egyik asztalhoz és rendeltek. A barátnője meglökte: -Nézd ki jön be az ajtón! A lány odanézett. A fiú volt az a barátnőjével. A velük szemközti asztalhoz ültek. Némán köszöntek egymásnak. A fiú odament a zenekarhoz és azt mondta: -kérem lejátszanák azt a számot hogy: Mond ugye csak álom volt az egész! A zenekar játszani kezdett s a lány elsírta magát! A fiúhoz a felesége így szolt: -Nézd a szemközti asztalnál az a lány sír. Szerinted miért??? A fiú mondani akart valamit de nem tudott megszólalni a fájdalomtól. Később megnyugodott s így szolt: -Talán ez a dal mi összehozta s talán ennél a számnál váltak el a szerelmével. -De téged mi lelt drágám? -semmi csak fáj a fejem. -Mond mi lett azzal a lánnyal akivel elöttem jártál és miattam hagytad el?! -Azóta nem láttam. A lány meglátta a fiú feleségén a karikagyűrűt s már mindent értett. A barátnője kérdezte: -Mi bajod? -Semmi majd kint elmondom. A lány az ajtóból visszanézett a szeme találkozott a fiúéval. Kint azt mondta: -Soha többé nem akarom látni!! Soha többé!! Otthon elégette a fiú leveleit. Ráborult az ágyra s a fiú fényképét nézve sírt. Pár hónap múlva újra találkoztak. A fiú részeg volt, odalépett a lányhoz s így szolt: -Fiam született! A lány így szolt: -Gratulálok! Mellettük egy fiatal házaspár kezükben magnó. Ez a dal hallatszott: Mondd ugye csak álom volt az egész!!! Aztán megjelent a fiú felesége a babakocsival. A lány kitépte magát a fiú kezéből és elrohant. A fiú könnyes szemmel nézett utána, de már csak a fékcsikorgást halotta. A lány azonnal meghalt. A fiú könnyes szemmel nézte végig a temetést. Ő maradt utoljára a sírnál. A fájdalomtól elszakadt szível ment haza. Otthon a felesége a kisgyerekkel foglalkozott. Ő a szobába ment s magára zárta az ajtót. A lány képét nézte leveleit olvasta, a lemezjátszóra feltette a ma már legismertebb dalt: MONDD UGYE CSAK ÁLOM VOLT AZ EGÉSZ!!!"

A bejegyzés trackback címe:

https://feljegyzesek1.blog.hu/api/trackback/id/tr512550457

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása